A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban. A folyamatosan finomodó telepítési terv 400-nál is több építmény múzeumba történő áthelyezését irányozza elő, melyeket településnéprajzi szempontok alapján faluszerű épületcsoportokba, un. tájegységekbe szervezve tár a látogatók elé. A tájegységeken belül az építmények egy-egy parasztporta hagyományos rendjébe illeszkednek, melyekhez olyan szakrális-, közösségi- és gazdasági építmények kapcsolódnak, melyek egykor részei voltak a hagyományos faluképnek. A lakóházak és a gazdasági épületek egy-egy táj történetileg kialakult lakóháztípusát és jellegzetes melléképületeit reprezentálják.

8 tájegység helyezkedik el a múzeumban. A tájegységek bemutatása a nevekre kattintva érhető el, az évszámok pedig a tájegység megnyitásának évét jelölik.

Felső-Tiszavidék  (1974)                                   Alföld (folyamatosan épül)

Kisalföld  (1987)                                                  Nyugat-Dunántúl   (1993)

Bakony, Balaton-felvidék  (2000)                   Dél-Dunántúl   (2005)

Felföldi mezőváros   (2006)                 

Észak-magyarországi falu  új!

Egy-egy tájegység lakóépületeiben, portáin és egyéb építményeiben működnek az egyes műhelyek, zajlanak foglalkozások.

Tervezett:
Közép-Tiszavidék /2010 után/
Erdély tájegység
Történeti tájegység
XX. századi falu tájegység