ÉLŐ MÚZEUM

A Skanzennek nem lehet csak az a célja, hogy a paraszti kultúra értékeit naftalinban tárolja a távoli jövő generációi számára. Sokkal inkább az itt és most élő embereknek szeretné meg- és felmutatni a hagyományos tudás ma is használható elemeit és a közösségi kultúra értékeit.

A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató. A hű faluképet nemcsak a településbe rendezett, bútorozott lakóházak adják, hanem a portákat alkotó gazdasági épületeket (ólak, istállók, présházak, pincék), műhelyek, malmok, vallási építmények (templomok, kálváriák, út menti feszületek), és nem utolsósorban azok a hagyományos módon művelt kertek, kaszálók, szántóföldek is, amelyekben az adott vidékre jellemző növényvilág található meg. A konyhakertekben olyan, egy időre feledésbe merült, de napjainkban újra felfedezett tápláléknövények nőnek, mint a csicsóka, a szántón bánkúti búzát termesztünk, bozótjainkban kökény, galagonya, cserszömörce virít, a Felföldi mezőváros földteraszainak ültetvénye a tokaji szőlőket idézi. A Sztaravoda-patak környéke a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, így a múzeum saját, eredeti növény- és állatvilága is figyelmünkre méltó.

Mivel az élményszerű ismeretterjesztésnek köteleztük el magunkat, nagy hangsúlyt fektetünk a kiállítások bemutatásában az ide érkező vendégek aktív részvételére. Kiállításaink, rendezvényeink, oktatási programjaink olyan praktikus tudás elsajátítására ösztönzik a vendéget, amelyet saját környezete és otthona alakításában hasznosíthat. Látogatóink megismerkedhetnek többek között a hagyományos építőanyagokkal és technológiákkal, a kiskertek művelésével, a gyógynövényes házi patika, a szőlészet, borászat alapjaival, a környezettudatos hulladék-gazdálkodással. Szórakoztatnak és az egyéni önkifejezés gazdagítására szolgálnak azok a régi kézműves mesterségek vagy a zenei és táncbemutatók, amelyekbe programjainkon bárki maga is bekapcsolódhat. A társas együttlétet és generációk közötti összetartást erősíti a faluközösség és a család ünnepi alkalmainak felelevenítése fesztiváljainkon.

A Skanzen a múzeumot a mindenkori társadalmi párbeszéd színtereként fogja fel. Arra törekszik, hogy a történelem értelmezésén túl a társadalom alakításában is aktív szerepet vállaljon. Tevékenységeinek évtizedek óta egyik alapköve az oktatás. Több száz iskola, diákok ezrei, pedagógusok százai keresik fel évente kiállításainkat és a Csilléry Klára Oktató Központot, hogy a paraszti élet tanulságait a környezetismeret (Tanösvény-program), a hon- és népismeret (Élet a múlt századi falvakban), a magyar nyelv és irodalom (Tanóra a kondorfai iskolában), a rajz (Alkotónap) vagy a technika (kézműves foglalkozások), sőt a testnevelés órákhoz (Falusi Olimpia) kapcsolódóan hasznosítsák.

A múzeum élethosszig tartó tanulásra ösztönzi látogatóit. Oktatási tevékenységünk nemcsak az iskolás korosztályokhoz és iskolai intézményekhez szól. A hagyományos falusi közösségekben a tanulás legfontosabb színtere a család volt. A tudás (a környező világ ismerete) és az értékrend (beállítódások és viselkedési minták) a magán- és közösségi élet valamennyi területére vonatkozóan, apáról fiúra, generációról generációra hagyományozódtak. Napjainkban, az individualizálódott társadalom felgyorsult életritmusában a család mintaadó jelentősége háttérbe szorul. A Skanzen küldetése értelmében tenni kíván a családi körben folyó tanulás mint kulturális érték és modell fenntartásáért, megerősödéséért, terjesztéséért. Hétvégenként, a Családi Szöszmötölő programjaiban az együtt szerzett tudás közös élménnyé is válik.

Élő múzeumi programok:
Erdőhorváti perecsütő április 1-től (Erdőhorváti lakóház, jelölés a térképen: I-11)
Népi misztikum április 1-től (Filkeházi lakóház, jelölés a térképen: I-12)
Kötélverés április 11-től (Kispaládi lakóház, jelölés a térképen: III-1)
Játékudvar április 1-től (Uszkai lakóház, jelölés a térképen: III-3)
A szélmolnárok élete április 1-től (Dusnoki szélmalom, jelölés a térképen: VI-9)
Sárközi gyöngyfűzés (hétvégente) április 1-től (Faddi lakóház, jelölés a térképen: VII-1)
És mindent ott kellett hagyni…  Lakosságcsere a Dél-Dunántúlon az 1940-es években. április 1-től (Hidasi lakóház, jelölés a térképen: VII-2)
Vízimalom indítás 11:30 és 13:30 órakor április 1-től (Nyirádi vízimalom, jelölés a térképen: VIII-1)
Falusi iskola április 11-től (Kondorfai iskola, jelölés a térképen: IX-5)
Gyertyamártás április 1-től (Harkai lakóház, jelölés a térképen: X-4)

<< Vissza

Utolsó bejegyzések

13 éves koromban voltam a skanzenben, és most...

Vendégkönyv >>