GyIK

skanzen_gyakorikerdesek_tajegyseg.jpg

 

Skanzen 1x1 
Gyakran Ismételt Kérdések a Skanzenről
 
 
Mi az a Skanzen?
 
A Skanzen Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma. Bemutatja, hogyan éltek régen a vidéki Magyarországon, miből épültek az egykori házak, hogyan voltak berendezve, milyen használati tárgyak voltak bennük, és milyen volt az életmódja a különböző rendű, vallású, nemzetiségű embereknek. A Skanzent, eredeti nevén Szabadtéri Néprajzi Múzeumot 1967-ben alapították.
 
 
Mekkora a Skanzen?
 
A Skanzen kb. 60 hektárnyi területet foglal el, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Ez közel kétharmada a Margitszigetnek, és kicsit több, mint a Fiumei úti sírkert (Kerepesi úti temető). 5 km-nyi sétaúton járható be, állandó kiállítása 312 épületből áll. A teljes múzeumot csak többszöri látogatással lehet bejárni. A múzeum folyamatosan bővül.
 
 
Hogyan épül fel a Skanzen?
 
A múzeumba lépve láthatjuk, hogy az épületek nem elszórtan, hanem csoportokba rendeződve szemléltetik a különböző vidékek falvainak jellegzetes utcaképét. Lakóházak, melléképületek alkotnak egy portát, a porták pedig tájegységekbe szerveződnek.
 
 
Mik azok a tájegységek?
 
A múzeumban minden tájegység egy magyarországi vagy magyar nyelvterületen lévő régiót mutat be. Mielőtt felépül, sok éves, évtizedes kutatómunkát végeznek a múzeum néprajzkutatói, történészei, építészei és a botanikusok. Ma 8 ilyen tájegységet láthatunk a múzeumban. A múzeum egésze az alapításkor felvázolt tervek alapján évtizedről évtizedre tovább épül, bővül, az eredeti ötleteket pedig időről időre továbbfejlesztik. Időközben különböző korokat bemutató tájegységek elképzelései is megfogalmazódtak.
 
 
Honnan valók a házak, amik a Skanzenben állnak?
 
A Skanzen épületei Magyarország, illetve a magyar nyelvterület legkülönbözőbb településeiről, zömében falvakból származnak. Vagy eredeti helyükről kerülnek a múzeumba úgynevezett áttelepítéssel, vagy meghagyják őket eredeti helyükön, és másolatban építik fel őket a múzeumban.
 
 
Hogyan kerülnek a házak a Skanzenbe?
 
Általában több éves kutatást, néprajzi terepmunkát, építészeti és etnobotanikai felméréseket, családtörténeti kutatásokat követően kerülnek a kiválasztott épületek a múzeumba, egy-egy tájegység utcaképébe szorosan illeszkedve. A néprajzkutatók kiválasztják azokat az épületeket és berendezési tárgyakat, amik visszaadják egy-egy régió jellegzetes építészeti kultúráját és életmódját, a restaurátorok előkészítik a tárgyakat a kiállításra, az építészek pedig a házak felépítéséért felelősek. A muzeológusok arra is ügyelnek, hogy a lakóépületek által különböző társadalmi réteghez tartozók (iparos, napszámos, földbirtokos, nemes, stb.), vallásúak (katolikus, evangélikus, zsidó stb.) és nemzetiségűek (sváb, horvát ruszín stb.) is megjelenjenek. Az épületek pedig azt tükrözik, hogyan helyezkedtek el általában az adott térségben egyes falvak lakóépületei, csűrjei, templomai, malmai.
 
 
Hogyan épülnek fel a házak?
 
Ha áttelepítéssel kerül egy ház a múzeumba, akkor eredeti helyén lebontják azt legkisebb elemeire, elszállítják, majd az eredetihez hű, pontos tervrajzok alapján felépítik a múzeumban az erre kijelölt helyén. Akkor is figyelnek a szerkezetében, anyagában, berendezésében minél hűbb visszaadására az épületnek, ha csak másolatban mutatják be az adott házat. A állandó kiállításban található Erdőhorváti módszertani házban megtekinthető, hogyan zajlik ez a munkafolyamat, és hogyan kerül egy-egy tárgy a kiállításba.
 
 
Élnek azokban a házakban, amik a Skanzenben állnak?
 
Nem. A múzeumban bemutatott épületek a kiállítás részei. Az épületek és berendezési tárgyaik egyedi, megismételhetetlen értéket képviselnek, ezért nem lakhatóak. A múzeum aktív helyszínein folyó tevékenységek, bemutatók, a múzeumi rendezvények és foglalkozások célja éppen az, hogy ezeket az életkörülményeket és az egykori mindennapokra jellemző tevékenységeket bemutassuk. A Skanzen területén a múzeum alkalmazottaival, hagyományőrökkel, kiállításőrökkel találkozhatunk, akik egy-egy porta házigazdái. Ők sokat tudnak az épületek történetéről, az egykor bennük élt lakókról. Bátran kérdezzük őket!
 
 
Hol vannak a házak lakói és mit tudunk róluk?
 
A házak tulajdonosai, eredeti lakói többnyire már nem élnek. Az évtizedekkel ezelőtt zajlott kutatások során a néprajzosok még sok esetben a tulajdonosoktól vagy azok leszármazottaitól vásárolták meg a házakat, azaz olyanoktól, akiknek még konkrét emlékeik voltak az épülettel kapcsolatban. Ma már csak fényképek őrzik őket vagy személyes tárgyaik mesélnek róluk - az adott ház egykori berendezésének darabjai. Személyes interjúkból, családi visszaemlékezésekből tudunk arról, mivel foglalkoztak, hogyan éltek. A vidéki családok életét sem hagyta érintetlenül a történelem szele. Számos esetben nem csak érdekes családtörténeteket találunk egy-egy házban, de kapcsolódó kiállítást is egy-egy nagyobb témáról (pl. kitelepítések, a parasztság felbomlása, málenkij-robot).
 
 
Laknak a múzeumban élő állatok?
 
Egy-egy vidéki ház udvarát alig képzelhetnénk el háztáji állatok nélkül - ezt jelzik a lakóházakhoz tartozó melléképületek, berendezések: istállók, ólak, etetők is. Bár a portákon csak az őket jelző épületek láthatók, a múzeumban kialakítottunk egy élő helyszínt, ahol tanyasi állatokkal is találkozhatnak a látogatók. Olyan, a magyar tanya világát meghatározó fajtákat láthatunk itt, amelyek a paraszti gazdálkodás szerves részei voltak. A szabadtéri múzeum képéhez szorosan hozzátartozik a rackajuh nyáj, melyet két puli, Mákos és Guba őriznek.
 
 
Mikor van nyitva a Skanzen?
 
A Skanzen rendszerint tavasz elejétől, a március 15-ei nemzeti ünneptől kezdve november elejéig bezárólag van nyitva. Márton-nap táján, az őszi betakarítások és az újbor-kóstolások ünnepén szinte minden évben egy nagyszabású rendezvénnyel búcsúztatjuk a szezont, mielőtt a múzeum téli álomra szenderülne. A pontos nyitva tartásról kérjük, mindig kizárólag hivatalos csatornáinkon keresztül, például közvetlenül a Skanzen honlapjáról tájékozódjon!
 
 
Hogyan lehet eljutni a Skanzenbe?
 
A Skanzen Szentendre észak-nyugati részén helyezkedik el, a 11-es út felől haladva Visegrád, illetve Pilisszentlászló irányába, a város szélén. Budapestről tömegközlekedéssel - autóbusszal és helyi buszjárattal vagy HÉV-vel és helyi buszjárattal - is elérhető. A pontos menetrendről minden esetben érdemes tájékozódni a BKK oldaláról! A HÉV-, illetve autóbusz-végállomástól helyi taxi szolgáltatás is igénybe vehető.
 
 
Hogyan lehet közlekedni a Skanzenben?
 
A Skanzenben gyalogosan, a Skanzen Vonattal vagy Skanzen Biciklivel lehet közlekedni. Gyerekeknek bérelhető ezen felül roller és kisszekér. (Mivel a Skanzen Vonat nem minden nap közlekedik, előzetesen mindenképpen informálódjon hivatalos csatornáinkról a menetrendet illetően!)
 
 
Honnan indul a Skanzen Vonat?
 
A Skanzen Vonat a Vasútállomás, azaz a bejárati épület peronjáról indul, és ide tér vissza.
 
 
Merre jár a Skanzen Vonat?
 
A vonat kizárólag a múzeum területén belül közlekedik, ahol összesen 6 állomást érint, a különböző tájegységekben.
 
 
Van-e Budapestről közvetlen járat a Skanzenbe?
 
Jelenleg nincs. Tömegközlekedéssel HÉV-vel vagy autóbusszal, majd helyi (szentendrei) buszjárattal közelíthető meg. Törekszünk arra, hogy a közlekedési lehetőségek a jövőben javuljanak, így ha ezzel kapcsolatban konkrét javaslata van, vagy együttműködő partnerként kívánja megkeresni intézményünket, kérjük, lépjen velünk kapcsolatba a skanzentitkarsag@skanzen.hu email címen.
 
 
Mozgáskorlátozottak látogathatják a Skanzent?
 
Igen, a múzeum számos pontja, beleértve a bejárati épületet és a Skanzen Vonatot, akadálymentesített. A múzeumi tájegységeket 5 km hosszú betonút köti össze, illetve halad át egyes tájegységeken, ez az útvonal tolókocsival is bejárható. A régi házakba azonban, azok egykori építkezési sajátosságaiból fakadóan többnyire nem akadálymentes a belépés.
 
 
Be lehet-e hozni kutyát a Skanzenbe?
 
Igen, de az ebtartási szabályokat kérjük ez esetben is betartani.
 
 
Ha csak egy órára jövök a múzeumba, kapok kedvezményt?
Igen, az adott napi nyitva tartás utolsó órájában ingyenes a belépés (belépés az utolsó fél órában már nem megengedett).
 
 
Mit érdemes megnézni, ha nincs sok időm a látogatásra?
 
Érdemes látogatás előtt vagy a bejáratnál letölteni az ingyenes Skanzen App okostelefonos alkalmazást (elérhető a Google Play-ből és az App Store-ból). Az alkalmazás segítségével saját érdeklődésünknek megfelelően választhatunk ajánlott túrákból. Rengeteg információt találunk itt a kiállított épületekről, ezek alapján egyéni útvonalat is tervezhetünk (a becsült idő és az útvonal hossza alapján).
 
 
Merre induljak el, ha beléptem a múzeumba?
 
Érdemes látogatás előtt vagy a bejáratnál letölteni az ingyenes Skanzen App okostelefonos alkalmazást (elérhető a Google Play-ből és az App Store-ból). Segítségével választhatunk témák szerinti útvonalakból, de akár egyéni útvonalat is tervezhetünk a kiállított épületekről szóló információk alapján. Ezen kívül a bejárati épületben, az Információs pultnál kapható múzeumi térképből, a bejárati épületen áthaladva egy nagy kihelyezett térkép, illetve később útirányjelző táblák alapján tájékozódhatunk.
 
 
Szeretnék én is kiállításőr lenni. Hogyan jelentkezhetek?
 
A portáinkat hagyományőrök, kiállításőrök felügyelik. Ha szeretne Ön is kiállításőr vagy hagyományőr lenni a Skanzenben, kérjük, jelentkezzen frontszemélyzeti koordinátorunknál az álláshirdetéseink közt található elérhetőségen.
Látogatás

Határtalan Skanzen

Milyenek voltak 100 éve, az első világháború és a trianoni döntés utáni hétköznapok? Tematikus évünkben ebbe az időbe kalauzoljuk el a látogatókat.
Szolgáltatások

Rendezvényhelyszínek

Számos zártkörű rendezvénynek adhat helyet a Skanzen. Csapatépítő vagy családi nap, céges rendezvény, konferencia, esküvő esetén is ideális választás lehet múzeumunk.