ÚJ interaktív helyszínek 2018-tól!

Játékos pihenők a múzeumban

Az egy nap alatt szinte bejárhatatlan, „60 hektáros múzeumi pagonyban”, a tájegységi kiállítások közelében, háromféle tematikus, játékra és gondolkodásra késztető interaktív helyszín kínál lehetőséget a pihenésre, az elemózsia elköltésére és a szomjoltásra.

Itt alkalmuk nyílik az illető vidék jellegzetességeit kiemelő aktív feltöltődésre is. A színes berendezés tartozéka mindenhol egy háromfejű sárkány-kuka, ami a szelektív hulladékgyűjtést segíti, egy mesetekercs, valamint egy kimagasló, szélirányt jelző figura.

MALOMKŐ PIHENŐ

(az Alföldi mezőváros tájegységben, a Dusnoki szélmalom mellett)

Aki a szélmalom felé veszi az irányt, annak a sorompó után szemébe ötlik egy színes kerekes kút, aminek vályújából egy kismalac igyekszik inni. Az „Iciri-piciri kis erdő” árnyas fái alatt leülésre csábítanak a gabonás zsák ülőkék, mintha az őrletni igyekvők tették volna le, amíg sorra kerülnek a molnárnál, amik egy óriás malomkő asztalt vesznek körül. A tányérforgató játékkal mindig más-más baromfi kerül a terítékre - hangutánzó szavaikat és a hozzájuk kapcsolódó mondókákat akár közösen felidézhetjük az asztalnál. A rajzokkal kiegészített Mesetekercset forgatva a család minden tagja részt tud venni A kakas és a pipe című népmese olvasásában. Az óriás rackajuh közelében „meglovagolhatják” a kecske, szamár, bárány fejű padokat is.

SZUSZÉKOS PIHENŐ

(a Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl tájegységek között)

A bokrok között sejlik egy nagy, piros építmény, ez az óriás szuszék. Hogyha közelebb merészkednek, a Mesetekercs hátoldalán olvashatják e szó magyarázatát, a mesetekercset hajtva pedig értelmet nyernek azok a hiedelemalakok is, akik benépesítik a szuszék belsejét, és egyben igen közismertek voltak a dunántúli emberek között. Az égig érő lajtorján a szélbanya kelt borzongást, amikor megforgatja a szél. A létra fokait olvasva együtt énekelhetik a közismert gyerekdalt: Egy boszorka van… a három fickóördög pedig alkalmat ad az izgő-mozgó gyerekeknek a játékra is.

HARANGTORONY PIHENŐ

(a Felső-Tiszavidék tájegység mellett)

A patak partján, a fák között piroslik egy templomocska teteje, mely alatt a lelki nyugalmat is megtalálja a békességre vágyó látogató. A reformáció 500 éves évfordulója és a Mándi református templom közelsége adta az apropót a református vallás szimbólumainak megjelenítésére. A jellegzetes nyolc szimbólum és azok magyarázata a Mesetekercsen és a bútorokon fedezhető fel. A ma már szinte ismeretlen viza (tokhalféle), évszázadokon keresztül kedvelt fogása volt a magyar konyhának - nálunk egy viza alakú asztal mellé, különféle halakra telepedhetnek le, akik elfáradtak. A csendben a rigófüttyön kívül a szélharang hangja is felsejlik.

Kivitelezők: a Mesekert játszótér alkotója, Kő Boldizsár és barátai

Múzeumpedagógiai szaktanácsadó: Kustánné Hegyi Füstös Ilona