Állandó kiállítás - Skanzen tájegységek

Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeumának kiállításai a 100-200 évvel ezelőtti magyar vidéki életbe repítenek, ahol a faluképbe rendezett tájegységek terein, utcasorain sétálva nemcsak a népi építészetet, hanem a lakáskultúrát és életmódot is megismerhetik a látogatók.
Szerző: Skanzen 2017. április 01.

Felhívjuk Látogatóink figyelmét, hogy a Néprajzi Látványtár karbantartási munkálatok miatt zárva van. Megértésüket köszönjük!

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban. A folyamatosan finomodó telepítési terv 400-nál is több építmény múzeumba történő áthelyezését irányozza elő, melyeket településnéprajzi szempontok alapján faluszerű épületcsoportokba, ún. tájegységekbe szervezve tár a látogatók elé. A tájegységeken belül az építmények egy-egy parasztporta hagyományos rendjébe illeszkednek, melyekhez olyan szakrális-, közösségi- és gazdasági építmények kapcsolódnak, melyek egykor részei voltak a hagyományos faluképnek. A lakóházak és a gazdasági épületek egy-egy táj történetileg kialakult lakóháztípusát és jellegzetes melléképületeit reprezentálják.


 

8 tájegység helyezkedik el a múzeumban. A tájegységek bemutatása a nevekre kattintva érhető el, az évszámok pedig a tájegység megnyitásának évét jelölik.

Felső-Tiszavidék (1974)

Alföldi mezőváros (folyamatosan épül)

Kisalföld (1987)

Nyugat-Dunántúl (1993)

Bakony, Balaton-felvidék (2000)

Dél-Dunántúl (2005)

Felföldi mezőváros (2006)

Észak-magyarországi falu (2010) - az Év Kiállítása nyertes     


skanzen kiállítások tájegységek állandó kiállítások


Kapcsolódó cikkek