A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a  magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében, a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban.

A folyamatosan finomodó telepítési terv 400-nál is több építmény múzeumba történő áthelyezését célozza meg, melyeket településnéprajzi szempontok alapján faluszerű épületcsoportokba, ún. tájegységekbe szervezve tár a látogatók elé. A tájegységeken belül az építmények egy-egy parasztporta hagyományos rendjébe illeszkednek, melyekhez olyan szakrális, közösségi és gazdasági építmények kapcsolódnak, melyek egykor részei voltak a hagyományos faluképnek. A lakóházak és a gazdasági épületek egy-egy táj történetileg kialakult lakóháztípusát és jellegzetes melléképületeit reprezentálják.

8 tájegység helyezkedik el a múzeumban. A tájegységek bemutatása a nevekre kattintva érhető el, az évszámok pedig az adott tájegység megnyitásának évét jelölik.

Felső-Tiszavidék (1974)

Alföldi mezőváros

Kisalföld (1987)

Nyugat-Dunántúl (1993)

Bakony, Balaton-felvidék (2000)

Dél-Dunántúl (2005)

Felföldi mezőváros (2006)

Észak-magyarországi falu (2010) - az Év Kiállítása nyertes  

Erdély (építés folyamatban, átadás: 2022)   

Felújítási munkálatok 2020-ban
Ahhoz, hogy még sok éven át élményekkel, tudással gazdagodjanak látogatóink, az elkövetkező időszakban több tájegységet, házat felújítunk. A karbantartási munkálatok miatt egyes portáink időszakosan nem tekinthetők meg. Az ezzel kapcsolatos aktuális információkat a Nyitvatartás alatt találja. Megértésüket köszönjük.

Kérdőív - Milyen kiadványban olvasna szívesen a Skanzenről?

Segítsen nekünk, töltse ki egyperces kérdőívünket!