ÉVFORDULÓ-SOK

...ahol Amál néni Matula bácsival „randevúzik
A mesterségbeli tudás, a hagyományok, az értékrend apáról fiúra szállt évszázadokon keresztül, így maradhattak ránk magyarságunk, jelenlegi életünk meghatározó elemei is.

A Mikszáth Kálmán halála utáni századik évben, idén több évfordulós irodalmi nagyság is találkozik az Alkotónap égisze alatt a Skanzenben. A „Jó palócok”, a „Tót atyafiak”, Akli Miklós, a „Szent Péter esernyője” szereplői mellett életre kelnek többek között Herman Ottó pásztoralakjai és Fekete István emberi tulajdonságokkal felruházott állatfigurái is. De nem csak a regényhősökkel keveredhet szokatlan helyzetekbe az idelátogató. A Játékudvarban papírharcosok, kezükbe pedig jól illő kardok készíthetők. A négy ló legendája című mese lovait gyékényből, zokniból vagy vesszőből formázhatjuk meg.

A hamarosan megnyíló Észak-magyarországi falu tájegység előhírnökeiként a Kazári Örökifjú Asszonyok Palócföld gyönyörű viseleteiben dalolnak, hiteles tolmácsolásukban Mikszáth meséi ízes palóc nyelvjárásban hallgathatók, élvezhetők.  A herőce mellett megízlelhetjük, milyen a jó palócleves, a „montírozott” főzelék, a „confetti”. A kazári asszonyokhoz kötődik ezen a napon a májusfaállítás is, ami több helyen májfaként is ismert.

A hagyományokhoz híven a néprajz, az irodalom és a képzőművészet három szereplős találkozási pontja e napon a Skanzen. A kiemelt személyekhez, írásaikhoz és munkásságukhoz kapcsolódva egyaránt jelennek meg saját történeteik szereplői, így varázsolva élővé az adott irodalmi alkotást.
Az Alkotónapi fesztivált megelőzően a Szabadtéri Néprajzi Múzeum minden évben egy-egy témára összpontosítva hirdeti meg képzőművészeti pályázatát, melynek idei sajátossága az volt, hogy gyerekek nem csak egyénileg, hanem a család minden tagjával együtt pályázhattak. A kiállítás ünnepélyes megnyitójára és a díjátadóra 11 órakor kerül sor.